A kovásznai Jánó Árpád katolikus nevelését édesanyjának köszönheti, gyerekkora óta gyakorolja a hitét. 2003 óta a kovásznai Szent István római katolikus egyházközség egyháztanácsosa, amit ez év április 20-án esküvel is megerősített. A Szent Gellért Lovagrenddel 2005-ben került kapcsolatba Főtisztelendő Horváth István, mocsai plébános, lovagrendi kanonok jóvoltából. Investiturában még az év szeptember 24-én részesült, őexcellenciája Ladocsi Gáspár esztergomi püspök által, Budapesten, a ferencesek templomában. Idén alakult meg a lovagrend erdélyi tartománya, amely a boldog emlékű püspök, Márton Áron nevét kapta. A tartomány kitűzött célja, hogy Erdély nagy püspökének szellemiségét és munkásságának értékeit képviselje, tovább vigye. A tartomány frissen beiktatott kormányzóját, Jánó Árpádot kértük, hogy röviden ismertesse a lovagrend eredetét, célkitűzéseit.

– A lovagrend eszmei alapítója, a kitűzött célokat illetően az áldott emlékű Mindszenty József hercegprímás, bíboros, esztergomi érsek. Egyben ő a lovagrend örökös Nagymestere. A Szent Gellért Lovagrend lelkiségi mozgalom és karitatív egyesület. Mi tagok, mindnyájan II. János Pál pápának a „Vita Consecrata” című apostoli buzdításában foglaltak szerint élünk. Mint lelkiségi mozgalom, napi helytállásunkkal veszünk részt újra az evangelizálás folyamatában: családunk körében, munkahelyünkön és egyházközségünkben egyaránt. A karitatív vállalás elsősorban a kulturálisan rászorulók megsegítésére terjed ki: általános és középiskolások, illetve egyetemi képzésben résztvevőknek segítségnyújtás, valamint a keresztény hitre tanítás és nevelés.
Lovagrendünk jogi személyisége mivoltában – különösen a rászorulók megsegítése érdekében végzett karitatív feladatok jobb ellátása érdekében – közhasznú szervezet. Krisztushívők magántársulásaként a Szent Római Egyházhoz püspök fővédnökünkön, őexcellenciája főtisztelendő dr. Ladocsi Gáspár esztergom-budapesti segédpüspök úron keresztül kapcsolódunk. A lovagrend 2002. július 25-én kezdte el működését.
Fontos az alapok lerakása
– Kinek volt az ötlete az erdélyi tartomány létrehozása, mikor került szóba először ez az elképzelés?
– Azáltal, hogy én erdélyiként beléptem a lovagrendbe, lassan-lassan körvonalazódni látszódott a tartomány létrehozásának gondolata, az új lovagokkal való gyarapodás igénye. Mint minden más szervezet esetében, a tartomány életében is fontos volt az alapok lerakása. Sok munka után, és a jó Isten bőséges áldásával kísérve 2007 szeptemberében új lovagokat avattunk a keszthelyi Festetics kastélyban, őeminenciája Paskai László bíboros úr részvételével, ahol két lovag – Jánó Sándor és Domokos Ernő – részesült investiturában.
– Mi az erdélyi tartomány neve, ki a kormányzója, mik a célkitűzései?
– Sokat szenvedett erdélyi népünk tiszteletére tartományunkat a boldog emlékű Márton Áron püspökről neveztük el, akinek személyisége, emberszeretete, a magyarság példaértékű felvállalása és legfőképpen a katolikus hit védelmezése, akár élete árán is, vezet minket ezen a munkán, erőnket és hitünket munkásságából merítvén. Ahogyan a püspöki jelmondata is mutatja – „Non recuso laborem! Nem vonakodom a munkától!” –, nekünk sem szabad vonakodnunk a munkától, összefogással és a hit erejével törekednünk kell hitünk védelmére, a felebaráti szeretet ápolására, a bajbajutottak védelmezésére, megsegítésére. Az idei év virágvasárnapján Munkácsy-Kovács László, lovagrendünk nagymestere kinevezett a tartomány kormányzójává. Örömmel fogadtam el, örömmel folytatom a megkezdett munkát, hiszen ha egy kicsit is tudunk tenni erdélyi népünkért, a rászorulók megsegítéséért, már nem volt hiábavaló a működésünk. Istennek hála, idén is újabb lovagokkal bővül a Márton Áron tartomány, hiszen kell az „arató munkás”, mivel sok az aratnivaló, s kevés a munkás.
Raktárra is szükségük van
– Mennyire önálló az új tartomány?
– A Márton Áron Tartomány szerves részét képezi a Szent Gellért Lovagrendnek. Az erdélyi, magyarországi, olaszországi és németországi Szent Gellért-lovagok egy nagy családot alkotnak, együtt dolgoznak, és közös erővel munkálkodnak a lovagrend életében. Mindenik tartománynak megvan a helyi feladata, minden fontos döntést a lovagrend közösen hoz meg.
– Az elmondottak alapján a lovagrend fő célkitűzése a karitatív munka. Ezt megvalósítani azonban anyagiakra van szükség.
– Igen, és ezennel megragadom az alkalmat, felhívva mindenki figyelmét, hogy szívesen fogadunk adományokat. Példaként hoznám fel, hogy tavaly decemberben egy magyarországi jó barátom segítségével egy kis kamionnyi nagyon értékes adományt kaptunk, melyet szétosztottunk a kovásznai Boldog Apor Vilmos gyerekotthon és a szovátai gyerekotthon lakói, valamint más rászoruló családok körében. Terveink között szerepel egy raktár létrehozása, működtetése, melynek kizárólagos célja az adománygyűjtés és -szétosztás. Nemsokára megnyílik Kovásznán a lovagrend bankszámlája, és így pénzadományokat is elfogadunk. Örömmel tudatom, hogy ez év márciusában elindult a tartomány honlapja (www.tartomany.com), ahová aktuális hírek, lovagrendi események, fotók kerülnek fel, az oda látogatók bővebben megismerhetik a lovagrend alapszabályát. Továbbá látogatható a lovagrend magyarországi honlapja is (www.ordo-gerardus.hu).
– Kormányzó úr, nekünk nem marad más hátra, mint Isten gazdag áldását kérni munkásságára, családjára, hiszen e rohanó világban kevés ember van, s még kevesebb fiatal, aki időt, energiát fordít rászoruló embertársai megsegítésére!

Míg a középkorban a király avatott, a jelenkori világi és egyházi lovagrendek avatását az arra hivatott személy végezheti. A „Szent Gellért Lovagrendben a mindenkori lovagot a püspök, a római katolikus egyház főpásztora avatja fel, mindig Szent Gellért napján, vagyis szeptember 24-én. Az avatandó lovag példás élettel, hittel és komoly ajánlólevéllel kerül avatásra. A jelöltből nem válik azonnal lovag, először noviciátus, illetve novícia lesz, majd ha kiérdemelte, akkor lovaggá vagy hölgyek esetében dámákká avatják. Hölgyeket soha nem avatnak lovaggá, a hivatalos ceremónia keretén belül karddal nem ütik lovaggá – ez az érdem mindig is a férfiak kiváltságát képezte.