Két, egykor egymást szerető személy kapcsolatának megromlása mindig szomorú, arról nem is beszélve, ha ezt még egy hosszúra nyúló, a szennyest kiteregető, civakodó válás követ. Ha normálisan, felnőtt módra kezelik is a különválást, mellőzve a nagy jeleneteket, ez akkor is megviseli a gyermeket.
A holtomiglan holtáiglan lassan mifelénk is üres szólam marad, a válás pedig egyre elterjedtebb, úgymond divat lesz, melyet a szociológusok szerint urbanizációs tényező befolyásol, no meg a nyugat-európai modell, ahol köztudottan magas a családfelbomlások száma. Ezt bizonyítják a statisztikai adatok is, hiszen városon sokkal nagyobb a válások száma, mint vidéken, régiókra leosztva pedig Bánság és Erdély vezet.
Az abszolút listavezetők a Hunyad megyeiek, akik hat éve állnak az első helyen.
Háromszéken az elmúlt évben 396-an nyújtottak be válókeresetet, néggyel kevesebben, mint 2004-ben – tudtuk meg Gáspár Edittől, a Megyei Statisztikai Hivatal munkatársától. Az adatok szerint az esetek többségében a nők kezdeményezték a válást alkoholizmusra, erőszakra hivatkozva, de a pénzhiány és a hűtlenség is gyakran válóok.
A szakember szerint a 30-35 éves korosztálynál igen magas a válások aránya, főleg azok esetében, akik fiatalon léptek házasságra, és rövid időn belül rájöttek, hogy nem azt kapták, amire vártak, vagy képtelenek megoldani az együttélésből adódó problémákat. De egyre többen döntenek a szétköltözés mellett az idősebbek körében is, akiknek gyerekei már felnőttek.
A statisztikák szerint a legtartósabb a később házasodó, felsőfokú végzettséggel rendelkező párok kapcsolata, a magánvállalkozók esetében elhanyagolható, szinte nem is létezik, míg az érettségizetteknél hatszor nagyobb, mint a magasabb képzettségűeknél. 2004-ben az azt megelőző évhez viszonyítva 7 százalékkal nőtt a válások száma, elérve a 35 ezret, ami rekordot jelent az ország demográfiai történelmében.
A Bánságban és Erdélyben évente kétszer annyian válnak el, mint például Olténiában. Az ország déli részén, de az erdélyi falvakban is kisebb a válási arány, mert a vidéki emberek még hisznek abban, hogy amit Isten összekötött, ember szét nem választhatja.
Szabó Lajos sepsiszentgyörgyi plébános úgy véli, az elistentelenedett, hitetlen élet az oka az egyre gyakrabban bekövetkező családszétforgácsolásnak. „Én egy tiszta katolikus faluból származom, gyermekkoromban ott nem volt válás, aki ilyent tett, az még a településről is elköltözött” – meséli nosztalgiával. Szerinte a házasságok azért nem tartósak, mert nincs szeretet és egymás iránti alázat a családokban.
Régen a járó-beteggondozókban szerveztek egyfajta tanfolyamot a házasulandók számára, ez ma már nincs meg, így a fiatalok sem lelkileg, sem szexuálisan nincsenek kellőképpen felkészülve a házasságra. Hiánypótlóként a sepsiszentgyörgyi Szent József-plébánia immár közel egy éve felkészítő tanfolyamot tart a fiatalok számára.
|
