A kötet szerzője Szücsné Dr. Harkó Enikő, aki „fél lábbal” mondhatni háromszéki, hiszen édesanyja alsócsernátoni születésű, s gyerekkorában ő maga is ebben a faluban töltötte a nyári vakációkat. A könyvbemutatón Erdélyből egyedül a Székely Hírmondó vett részt és nem véletlenül…
A könyv mindenképpen hiánypótló, hiszen Wass Albert műveinek népszerűsége töretlen ugyan, regényei most már érettségi tételként is szerepelnek az anyaországban, az 1944 után emigrációban élt, hihetetlenül termékeny arisztokrata íróról mégis vajmi keveset tudunk. „Ahogy Márai esetében elmondhatjuk, hogy évtizedekre kiiktatták az irodalomból azok, akik a nemzeti hagyományt visszametszették (Szegedy-Maszák M.)…, úgy ez az állítás halmozottan helytálló Wass esetében is. A 90-es évek elejéig még az irodalom szakavatottjai is alig, vagy egyáltalán nem hallottak róla” – áll a kötet bevezetőjében.
Az írói pályaképet végigkövető munka a 2003 novemberében az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karán megvédett doktori (PhD) disszertáció alapján készült. A fotók nagy részét a szerző férje, Szücs Zoltán készítette, más részük a Wass család gyűjteményéből származik. Az igényes kivitelezésű könyvet a dunaújvárosi Meritum Text Kiadó adta ki, felelős kiadója Szemenyei István. Az ajánlást Dr. Adamikné Dr. Jászó Anna, az ELTE TF nyelvészeti tanszékének vezetője írta, többek között kihangsúlyozván: „Wass Albert munkássága eleddig feltáratlan (bár számos posztumusz kitüntetés, így az alternatív Kossuth-díj tulajdonosa, a hivatalos irodalom mindmáig nem fogadta be). Első lépésként az író életrajzát kell feltérképezni, műveit kell leltárba venni és helyüket az életműben és a magyar irodalom folyamatában elhelyezni. Erre a feladatra vállalkozott Szücsné Harkó Enikő.”
A szerzőt a monográfia keletkezésének körülményeiről, a kutatómunkáról kérdeztük a dunaújvárosi sajtótájékoztatón.
– 1999-ben jelentkeztem az ELTE Irodalomtudományi Doktoriskolájába, kutatási területként az emigrációs irodalom azon ágát jelöltem meg, amely az Erdélyből elszármazott írókat veszi számba – nyilatkozta lapunknak Szücsné Dr. Harkó Enikő.
-folytatás az első oldalról-
Dr. Rónay László professzor úr vállalta fel a témát, s ugyancsak az ő javaslatára szűkítettük Wass Albert irodalmi munkásságára. Akkor még az íróról olyan minimális anyagot lehetett fellelni, hogy el sem hittem, hogy elkészülhet belőle egy dolgozat. De a művei aztán sorban kezdtek megjelenni, s a hároméves doktoriskola ideje alatt összeállt mégis egy használható anyag. Nehéz, de szép feladat volt.
– Ez a munka nem egyszerűen életrajz…
– Elsősorban Wass Albert írói munkásságára fókuszál. Mivel mi elsősorban regényírói mivoltát érezzük hangsúlyosabbnak, ezért a regények kerültek a középpontba. Ezek elemzése jórészt teljesen egyéni, ugyanis egy ily mértékben feltáratlan pálya mentén relatív kevés elemzés, értelmezés látott napvilágot. Az életrajzi dokumentáció, a fotók, valamint a regényelemzések mellett az írói pályaképbe ékelődik a verseire való utalás, illetve publicisztikai ténykedésére is kitérek.
– Mennyire volt nehéz hozzáférni a változatos dokumentációhoz?
– Minden apró dokumentum, utalás, mások elemzésének megszerzése sok utánajárást igényelt. Az életrajzi tények konkrét dokumentumait az író fiainak a hozzájárulásával kérhettem csupán ki, ugyanis természetesen a személyiségi jogok miatt erre csak így nyílt mód. Dr. Andreas Wass von Czege készséggel adta a hozzájárulását az ilyen feladatokhoz, illetve az író Géza nevű fia igen sok képet, újságot küldött, ezek jó része a kötetben is megjelent.
– Ez egy olyan monográfia, amely rávilágít arra is, hogy Wass Albert munkássága igen nagy kutatási területet jelent.
– Sok még az elemzésre váró regény, ugyanis én a magam esztétikai értékítélete alapján válogattam ki azokat a pillért képező műveket, amelyek egy írót halhatatlanná tesznek. Elemezni kell még a verseit, novelláit, kultúraszervező munkájára is utalok, de ez is lehet önmagában egy kutatási terület. Izgalmas feladat volt, s mindenképpen hangsúlyozni szeretném, hogy a monográfiám Wass Albertet, az írót mutatja be, elsősorban a regényírót, aki a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom, az emigrációs (nyugati) magyar irodalom, s ezáltal az összmagyar irodalom kiemelkedő alakja.
Dunaújvárosi kiszállásunk alkalmával a Székely Hírmondó igazgatója eredményesnek ígérkező tárgyalást folytatott a monográfia szerzőjével, valamint a kiadójával, ennek folytán valós lehetőség nyílt arra, hogy a Wass Albert-életrajz Erdélyben is megjelenhessen. |
