Székelyföldi márkanév
Nemzeti együttes védjegyként jegyezte be a Székelyföldi márkanevet Hargita Megye Tanácsa az Országos Szabadalmi Hivatalnál. A bejegyzési folyamatot 2008 decemberében kezdeményezték, a védjegyet tartalmazó okirat augusztus 21-én érkezett meg az intézményhez. Ez által a székelyföldi áruk marketingje láthatóvá válhat a szélesebb közönség számára is, elsősorban a nagyobb üzletekben, ahol a tervek szerint külön polcra kerülnek majd a különleges márkajelzéssel ellátott termékek.
Tamás Csíkba megy
Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Tamás Sándor csak a Csíkszeredában szervezendő Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen vesz részt, mivel ennek időpontjáról és helyszínéről a pártok felett álló Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum vezetői, Markó Béla és Tőkés László döntöttek. A megállapodás értelmében az RMDSZ és EMNT akciójára szeptember 4-én kerül sor a csíkszeredai sportcsarnokban. A nagygyűlésen Székelyföld jövőjéről, a régió sajátos közigazgatási státusáról, infrastrukturális, gazdasági és kulturális fejlesztésével kapcsolatos célkitűzésekről fognak tanácskozni. Az SZNT gyűlése szeptember 5-re van összehívva, Székelyudvarhelyre.
Kijavítják a honlapot
Kijavítják a Kovászna megyei csendőrség honlapjának magyar változatát: Sorin Barbu alezredes szóvivő közölte, a honlapot kicserélik, a hibákat kijavítják, és többet nem használják az automata fordítóprogramot. Elmondása szerint már két személy is jelezte, hogy lefordítanák a román szöveget, egyik ajánlkozó bérmentesen vállalná a fordítást. Mint beszámoltunk: a csendőrség honlapján érthetetlen a magyar szöveg, de Sorin Barbu szerint nem akartak senkit sem megbántani, ők csak a magyar lakossághoz kívántak közeledni.
Maradó nadrággyárak
Constantin Nită, a kis- és középvállalkozásokért felelős miniszter szerint a Lohn-rendszerben gyárakat működtető befektetők nem hagyják el Romániát, vagyis nem költöznek keletebbre. A szaktárca vezetője mindezt a kézdivásárhelyi expón tett látogatása során fejtette ki a Sepsi Rádió kérdésére. Mint mondta, Romániában nem szűnik meg ez a termelési módszer, ugyanis adottak a kedvező körülmények: az olcsó munkaerő és szolgáltatás. Sőt, paradox módon a válság kedvezhet Romániának, és újabb külföldi cégek termelési egységei költözhetnek ide. Kovászna megyében a ’90-es években indult be a Lohn-alapú nadrággyártás, jelenleg 13 cég több ezer alkalmazottja termel többnyire exportra. |
