Miután nemrég egy veszett róka merészkedett az egyik zabolai gazdaságba, az illetékes hatóságok elrendelték a település határában élő rókacsaládok kiirtását. Az orbaiszéki településen március 23-án fedezték fel a rettegett betegségben kiszenvedett állatot, majd ennek következtében kilencven napos karantént rendeltek el a községben, illetve annak 20 km-es körzetében. A rókavadászatot a karanténnal egyidőben, július 23-án felfüggesztették.
A három hónapos, harmadfokú karantén azt jelentette, hogy a település 15-20 kilométeres körzetében meg kellett állítani az állatok szállítását, tilos volt például állatvásárt tartani. A háziállatok mozgásterét a lakóház környékére korlátozták, ugyanakkor a vadászok kötelesek voltak kilőni a 30 km-es körzetben található összes rókát.
A Kovászna Megyei Állategészségügyi Igazgatóság vezetőjétől, dr. Sikó Barabási Sándortól érdeklődve megtudtuk: nincs ok aggodalomra, hiszen a zabolai veszett róka elszigetelt esetnek bizonyult, így 100 százalékosra mondható annak a valószínűsége, hogy sem más állat, sem ember nem fertőződött meg a környéken, a vadállományt folyamatosan figyelik az erdészek.
A veszettség kapcsán az igazgató a következő általános tudnivalókra hívta fel a figyelmünket: a betegség kizárólag a fertőzött állattal történő közvetlen érintkezés útján terjed, de ez nem jelenti feltétlenül csak a harapást, elegendő hozzá egy apró seb a beteg állatot simogató kezén. A sebbe bejuthat a veszettség kórokozója, amely az idegsejteket támadja meg és rombolja szét. A veszettségnek két formáját ismeri az orvostudomány. Az egyik az ún. csendes forma, amikor például az állat valahol elbújik, és csendben kimúlik, míg a másik formája igen vad tüneteket mutat: a veszett állat dühödten rátámad mindenre és mindenkire.
Az esetek többségében a veszettség jeleként a kancsalság lép fel, az egyik szemlencse keskenyre összeszűkül, míg a másik nagyra tágul. Az embereknél a veszettség lappangási ideje 2 hét és 3 hónap között váltakozik. Kezdetben fejfájás, rossz közérzet, nyálzás, nyugtalanság, görcsök, nyelési nehézség, agresszív dühöngési rohamok jelentkeznek. Ezt követően fokozatosan bénulások jelentkeznek, a betegség halállal végződik. A megelőzés érdekében fontos a rendszeres felvilágosítás, a „szelíd” rókák kerülése és az embert harapott állat hatósági megfigyelése.
A világhálón közzétett adatok szerint az elmúlt ötven évben tíz emberi veszettség fordult elő Romániában. A megbetegedést legtöbb esetben macska és róka, egy esetben pedig kutya okozta. A halálos kimenetelű harapásos sérülést csak a hatvanas években jeleztek, amikor az egyén nem részesült befejezett oltássorozatban. Romániában legutóbb a hetvenes évek elején jegyezték a legnagyobb rókavészt, akkor nyolcszázra emelkedett a veszett rókák száma. Azóta a jelenség folyamatosan csökken. Háromszéken a veszett rókák számlájára írandó legnagyobb kár 1990-ben következett be, amikor teljes marhacsordákat kellett elaltatni, hogy a fertőzés ne terjedjen tovább. |
